Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2022-től minden új autóba be kell építeni valamilyen intelligens sebességszabályozó asszisztenst (ISA-t). Ám hogy ez pontosan mivel jár majd a hétköznapokban, azt annak ellenére is nehéz ma még megmondani, hogy a szabályokon évek óta dolgoznak.

Az ISA egyes változatai már jó pár éve több új autóban is megtalálhatók, az újdonságot nem a technológia jelenti, hanem annak kötelezővé tétele. A rendszer a GPS segítségével meghatározza az autó helyzetét, az autó kamerái pedig leolvassák a sebességkorlátozó táblákról az aktuális értéket, és annak túllépésekor aktivizálják magukat.

Az egyik megoldás az, amikor az autó a műszerfalon és/vagy hangjelzéssel üzen a sofőrnek, a drasztikusabb verziókban azonban a gázpedált is manipulálják. A fékekhez ugyan nem nyúl a rendszer, de gyorshajtáskor hirtelen elveszi a motorerőt, és a sofőr hiába nyomja a gázpedált, nem tud gyorsítani. Egy másik verzióban vibrálni kezd a pedál a sofőr talpa alatt.

Az övbecsatolás hiányát jelző idegesítő (de hatásos) pittyegés mindennapi tapasztalatából már lehet következtetni arra, hogy milyen a rendszer. Az ISA a jelenlegi formájában viszonylag könnyen kikapcsolható, pillanatnyilag nem kötelező a tényleges használata, és van egy olyan változata is, amikor erőteljes padlógázra a motorerő visszanyerhető. Ez utóbbit leginkább az indokolja, hogy a motorerő elvétele akár veszélybe is sodorhatja az autó utasait, ha például előzés közben lépik át a sebességhatárt.

Az ISA kötelezővé tételével kapcsolatban óriási viták folytak az elmúlt időszakban (és egyelőre nem is lehet tudni, hogy milyen változatokban lesz kötelező alkalmazni). Az autógyártók általában a könnyen kikapcsolható (és egyben számukra olcsóbb) megoldások mellett érveltek, a közlekedésbiztonsági szervezetek viszont a drasztikusabb verziókat szeretnék az autókban látni.

A végső cél természetesen a közúti balesetek számának és súlyosságának csökkentése, de korántsem egyértelmű, hogy pontosan milyen megoldásokkal lehetne ezt a legjobban elérni.